„Jó Sertéstartási Gyakorlat” 

 

Minimális járványvédelmi követelmények, háztáji sertéstartás kapcsán az afrikai sertéspestis miatt fertőzött és a magas kockázatú területen Nyomon követés, nyilvántartások: 

•       A Különösen Ellenőrzött Területen (továbbiakban: KÉT) belül szükséges minden választott (8 hét feletti) sertés egyedi tartós megjelölése. Ez a hatályos jogszabályokon túlmutató intézkedés garantálhatja, hogy a legnagyobb veszélynek kitett sertésállományok esetében pontos nyomon követés valósulhasson meg. A jelölést állami költségen kell végrehajtani. A jelölt sertésekről felvett nyilvántartást az állattartónál, a járási hivatalnál, valamint a HJK-ban is meg kell őrizni. 

•       Állomány-nyilvántartást kell vezetni, amely legalább az alábbiakat tartalmazza: az adott naptári napon tartott sertések darabszámát, korcsoporti bontásban; állatmozgásra vonatkozó adatokat (elhullás, házi vágás, értékesítés, stb.). Az állomány-nyilvántartást és az állatszállításokhoz kapcsolódó bizonyítványokat (sertésszállító levél, állatorvosi igazolás, állattartói nyilatkozat) minimum 1 évig meg kell őrizni. 

•       Nyilvántartást kell vezetni minden olyan személyről (állatorvos, inszeminátor, sertéságazati területi felelős, böllér, rokon, ismerős, stb.), akik a sertések közelébe mentek, vagy velük érintkezhetnek (ki, mikor, miért). Járványvédelem: 

•       Csak az állatok tulajdonosa, vagy gondozója járhat be rendszeresen az állatok tartására szolgáló gazdasági udvarba. •       Az állatok gondozásakor arra a célra    elkülönített munkaruhát, és lábbelit kell használni. 

•       A gazdasági udvarba (vagy a sertések közelébe) csak kéz és lábfertőtlenítő használatát követően lehet szabadon belépni és kilépni. 

•       Idegenek (szomszéd, vadász, stb.)                  csak nagyon indokolt esetben (pl. házi vágás) és az állattartó által biztosított külön                   munkaruhában, lábbeliben vagy egyszer használatos védőköpeny és védőlábbeli felvétele után mehetnek a sertések közelébe. Ezt dokumentálni (ki, mikor, miért) is kell.

 •       Járműforgalom: bármilyen jármű                     csak kerék- és járműfertőtlenítés után mehet be a sertéstartó gazdasági udvarrészbe. 

•       Az állategészségügyi kezeléseket a szolgáltató állatorvosnak az állomány-nyilvántartásban is fel kell vezetnie. (Állatorvosi vizsgálat, kezelés esetén az állatorvos nevének és a vizsgálat időpontjának feljegyzése).

•       Állandóan, vagy időszakosan karámban tartott állatok esetén a házi sertéseket kétsoros kerítéssel kell elválasztani a vadonélő állatoktól. A kerítések közötti távolság legalább 0,5 méter kell legyen és úgy kell kialakítani, hogy a két sor közötti terület rendszeres karbantartása, gyomtalanítása elvégezhető legyen. A kerítés magassága legalább 1 méterrel meg kell haladja a benn tartott állatok marmagasságát. 

•       Zárt tartás estén folyamatosan biztosítani kell az ingatlan körülkerítettségének épségét, amely alkalmas ember, kóbor állat vagy vadon élő állat behatolásának megakadályozására. Ha a karám fala az ingatlant határoló kerítés is egyben, annak teljesen zártnak, erősnek, résmentesnek kell lennie. 

•        Minden más esetben külön kerítés szükséges, megfelelő távolságra (minimum 0,5 méter) a karámtól. A közrezárt területet, valamint a kerítés külső oldalán lévő területet is rendszeresen karban kell tartani. A terület gyomtalanítása, fa- és bozótmentesen tartása segíti a vadon élő állatok távoltartását a teleptől. Tartás, takarmányozás: 

•       Csak engedélyezett takarmány előállítótól származó, nyilvántartott takarmányforgalmazótól vásárolt keveréktakarmány etethető. •       Saját termesztésű takarmány csak az előírt várakozási idők betartásával használható fel. A vaddisznókban jelenlévő fertőzöttség jelentette veszély miatt szántóföldről, kaszálóról, legelőről betakarított takarmányt, illetve alomanyagot frissen ne használjanak házi sertéseik ellátására. A szálas takarmányt és gabonát a beszállítástól legalább 30 napig, a szalmát legalább 90 napig kell tárolni a felhasználás előtt. (Természetesen ez vonatkozik a learatott kukoricatáblák böngészése során összegyűjtött kukoricára is!) A takarmányt és alomanyagot elkülönítve, zártan tárolják, biztosítsák, hogy ahhoz vadon élő állatok ne férjenek hozzá! A takarmányozásra felhasznált keveréktakarmányok, alapanyagok beszerzésének, a saját előállítású takarmány alapanyagok betakarításának, a várakozási idők betartásának dokumentálása az állattartó feladata. A nyilvántartást legalább 1 évig meg kell őriznie. •       Tilos állati eredetű anyagot tartalmazó élelmiszerhulladék (moslék) etetése! 

•       Fertőzött területen belül tilos a zöldtakarmány etetése! •       Alomanyag beszerzési, betakarítási idejének, várakozási idő betartásának dokumentálása az állattartó kötelezettsége. •       Az állattartó köteles gondoskodni az állattartó épületekben a rendszeres és dokumentált rovar- és rágcsálóirtásról. 

•       Trágyakezelés: a mezőgazdasági földterületeken csak füllesztéssel ártalmatlanított trágya helyezhető ki. A trágyázásra használt eszközök, gépek használatot követő azonnali mosása és fertőtlenítése az állattartó kötelezettsége! 

 

Egyéb:

 •       Minden sertéstartónak írásos állategészségügyi-járványvédelmi ellátási szerződést kell kötnie egy szolgáltató állatorvossal. A szolgáltató állatorvos köteles tájékoztatni az állattartót az állategészségügyi-, járványvédelmi előírások betartásának rendjéről. Fel kell hívnia a sertéstartó figyelmét a hiányosságokra, és javaslatot kell tenni azok kijavítására.

  Vissza